A strasbourgi Európai Parlamentben mondott beszédet Milo Djukanovic. Montenegró elnöke hangsúlyozta: országa nem akar más opciót, mint a nyugati csatlakozást. Ha kritizálják az EU-t, az azért van, mert európaiként azt szeretnék, ha minél jobb lenne, minél jobban működne az államszövetség. Tudósításunk Strasbourgból.
Az 1962-es születésű Milo Djukanovic a független Montenegró megteremtője és az ország szinte örökös vezetőjének nevezhető: 1991-1998 között miniszterelnök, 1998-2002 között elnök; majd 2003-2006, 2008-2010 és 2012-2016 között ismét, három alkalommal volt kormányfő, és 2018 májusától pedig újra az ország elnöki tisztségét tölti be.
Ez idő alatt Montenegró az utolsó jugoszláv tagállamiságból a 2006-os elszakadás nyomán független állammá vált. Montenegró 2017-től a NATO tagja lett, és az ország az EU-hoz is csatlakozna.
Antonio Tajani, az Európai Parlament üdvözölte Djukanovicot, aki az első nyugat-balkáni országvezető, aki felszólal az Európai Parlamentben. Elmondta: Montenegró Európa része történelmileg, kulturálisan és persze földrajzilag is. Tajani szerint visszafordíthatatlan Montenegró csatlakozási folyamata az EU-hoz. Djukanovic jelenléte is azt jelenti, hogy erősíteni szeretnék az együttműködést a csatlakozás érdekében, valamint a migrációs válság és a radikális iszlám elleni fellépés terén is.
Djukanovic beszédét azzal kezdte: Montenegró az egyik legfiatalabb és legkisebb ország Európában, de
a függetlenedése óta a célja az európai közösséghez való csatlakozás.
Szerinte Montenegró a többi nyugat-balkáni ország csatlakozásáért is dolgozik.
Montenegró elnöke hangsúlyozta: megerősítették a belső stabilitást, a jogállamiságot. A NATO-tagja és az EU tagjelöltje az ország. Montenegró várja a befektetéseket, az együttműködést a külföldi partnerekkel. Nemzeti összterméke 4.7 százalékkal nőtt tavaly, az ország felzárkózóban van az EU átlaga felé. Gyorsan nőnek a bérek, de persze még le vannak maradva az uniós átlagtól az ország történelmi adottságai miatt. A cél a versenyképesség növelése, a fiatalok otthon tartása.
Milo Djukanovic
Djukanovic kiemelte: a turizmus 20 százalékát teszi ki a GDP-nek, a 600 ezer lakosú Montenegró 2 millió turistát fogadott tavaly. Montenegró egy multietnikus, több vallású ország, amely békében él. Célja az európai és észak-atlanti szövetségben való teljes jogú részvétel. A NATO-tagság megerősítette a nyugati kapcsolatokat, több befektetés és több turista is érkezik Nyugatról, mint korábban.
Az ország fellép a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, új intézményeket szervezve. Elkötelezettek abban, hogy az igazságszolgáltatást fejlesztették, tiszteletben tartják és védik a sajtószabadságot és a civil szférát.
Az elnök hangsúlyozta: Montenegró sorra tárgyalja és zárja le a csatlakozáshoz szükséges tematikus fejezeteket. A migrációs válság kapcsán elmondta: a humanizmus és szolidaritás elve alapján járnak el, minden országnak segítenie kell a migránsokat a teherbírásuk szerint. Az elnök szerint az egyes nyugat-balkáni országok sikerei kihatnak a többi szomszédos országra is, az európai integráció útján is.
Djukanovic szerint fontos fejlemény ugyanakkor, hogy az EU iránti lelkesedés alábbhagyott a régió társadalmaiban. Vannak újabb feszültségek a régióban, Koszovó és Macedónia kapcsán például.
A destruktív hangok erősebbek, mint a kilencvenes években.
Ezért fontos, hogy az európai perspektíva, a csatlakozás közeljövőbeli lehetősége segítené az Európa-párti erőket. Montenegró elnöke szerint a macedóniai népszavazás és annak kudarca is intő jel lehet. Fontos szerinte a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd fenntartása is, hogy ne újuljanak ki a régi konfliktusok. A lényeg a régió stabilitásának megőrzése.
Montenegró nem akar más opciót, mint a nyugati csatlakozást. Ha kritizálják az EU-t, az azért van, mert európaiként azt szeretnék, ha minél jobb lenne – mondta végül beszédében Milo Djukanovic.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
Magyar Péter szerint a Tisza Párt még be nem jelentett jelöltje 5 százalékkal vezet a fideszes képviselő előtt. Mi van?
p
1
0
7
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 17 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gin74tonic
2018. október 04. 04:33
nekik jo az eu, gyakorlatilag mar husz eve az eurozonaban vannak, ipart odavinni szamottevo mertekben senki nem fog, viszont tobb turistat remelnek a csatlakozastol es szabadabb munkavallalast az euban. 600.000 emberrol beszelunk, ok a jugoszlav terkepen tudtak meghatarozni magukat, 2006 ota ( lenyegeben 1999ota ) eljatszak az onallo allamot de ok lepodnek meg a legjobban ha valaki ugy le veluk targyalni. Ok a balkani relacio egyik mintapeldanya, jovojuk szinte semmilyen mertekben nincs a sajat kezukben.
Majd minden évek járok Montenegróban, főleg a tengerparton. Ipart nemigen látok útközben sem. A turizmus fele az oroszokon nyugszik, a többiben is jelentősek a szerb arányok..
A legjobb tengerparti ingatlanok már rég az oroszoké.
Tök illegálisan bevezették a német márkát ,majd az eurót. Az EU erre legyintett.
Az infrastruktúra kissé még balkáni, de fejlődnek.
A csajok szépek.
A horvátokkal viszont kölcsönösen utálják egymást.
Kíváncsian várom a fejleményeket :)
Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Montenegró,Koszovó.Ennyi apró, majdnem életképtelen oszágra bontották szét az egységes Jugoszláviát.Hagyták Cseszlovákia ketté vállását.Azok tették ezt akik most Katalóniát erővel akadályozzák önnálósági törekvésében.Félteve őrzik a nyugati határokat,amiket a második világháborúban a győztesek meghúztak.Ki a fene irányítja ezt a világot?